Szégyenbajnok
- Részletek
- Kategória: Borzasztó Versek
- COM_CONTENT_PUBLISHED_DATE_ON
- Írta: Rimóczi László
Örvendez a buzi, bájos kezdett büszkülni magában,
Vadan kérdezgette tovább, szép szája diadal,
Egészséges idegbetegséggel védekezek,
a körút moraja ellen.
Bosszúra kötött teve sállal szemembe,
Payer-sorai zsebembe.
Ki ígérte szépet, vele hírnök vetélked.
Zizegő áramszedő.
Ravaszul beszédet szeparé,
Tavaszul szól az évszag.
Fattyú a választott kép,
és a nép lelép, 1 dollárért!
Latrokat elnyomni nem volt dicsőség.
Rohanó papi kaszt, régi gyermek.
Napkelet, de délben ebédem lészen.
Róma! Bele ritkán sárga literekkel!
Iszap mozdulata bakót kóstolgatom,
Berezelve. Parazita. Jön szembe.
Hajú lány, szemű fiú szépséges!
Strucctoll és rézveret elrémülök,
a kortárs írók csak egymásnak sírnak.
Nem ülünk tűz mellé hallgatni,
fülbe nem kerül az.
Miért is, ha begyújtom otthon káprázat.
Szemfényvesztés…
És? Hat csodaszép bőröddel.
Haragos nyargal,
Elhantoljuk, csendes ravatal.
Temető tető a szaladót eléri,
hiába szép fess sminkes.
Fuss! Foss!
Védd a természet!